Itt a nyár, ilyenkor az ember, ha teheti, bringára pattan és elhagyja a várost. Ez nem mindig olyan egyszerű, ezért jó lehetőség, ha vonattal utazunk a kirándulás helyszínére kedvenc bicajunkkal együtt. Kadocsa Gyula járta körül a vasúti kerékpárszállítás lehetőségeit.

Példának okáért néhány kipróbált, jól bevált bicajos-vonatos túra (sajnos megint Budapest-központúság szemszögéből): Budapest–Vác–Dunakanyar–Szob;  erőnktől és felkészültségünktől függően utazhatunk valameddig vonattal, majd Letkésnél át Szlovákiába, egy kis tekerés az Ipoly völgyében, egy-két kisebb hegy, majd Párkányból a Mária Valéria hídon át vissza Esztergomba, onnan Desiróval haza.

Kerékpáros hajókirándulás a Fertőn

Visszatekintés a Badacsonyra a bringáskocsi ablakából

Kicsit nagyobb túra a Fertő-tó megkerülése. Ha jó erőben vagyunk, akár egy nap alatt is végigjárhatjuk, ha egy hajnali vonattal utazunk Sopronba és ha jól hajtunk, még az utolsó (előtti) budapesti gyorsot is elérhetjük. Ha kényelmesebbek vagyunk, akkor egy magyar, esetleg osztrák szállással kiegészítve két napra is tervezhetünk. Ebben az esetben programunkba belefér egy soproni városnézés, vagy a nagycenki kisvasúti múzeumot is megtekinthetjük, megkóstolhatjuk a magyar illetve az osztrák pincék leveit, ha kedvünk és pénztárcánk engedi, hajókázhatunk is egyet (akár a bicajunkkal együtt) a Fertő-tavon. A csodálatos természetvédelmi területet  végig széles, kiépített kerékpárúton tekerhetjük végig.

Kerékpáros kocsi a soproni intercity gépe mögé sorozva

A MÁV új kerékpárszállító kocsija kívül...

...és belül
(fotó: Kemsei Zoltán)

A felrakodás – főleg, ha csomagok is vannak a kerékpáron – kissé nehézkes

Pompás nyári program a Balaton körüli biciklizés. Mára már a teljes Balatont kiépített kerékpárút veszi körbe. Tervezhetünk egy-két napos kirándulásokat hosszabb-rövidebb szakaszokra, de a tó teljes megkerüléséhez minimum egy héttel számoljunk.

Ha szeretjük a dimbes-dombos terepet, akkor választhatjuk a a festői szépségű Bakonyt is egy vagy két napos kirándulásunk helyszínéül. Kombinálhatjuk a Cuha-völgyi vonatozást hazánk legszebbnek mondott vasútvonalán és a kicsit sportosabb biciklizést.

Persze a felsoroltak csak néhány a számtalan lehetőség közül, de már többszörösen kipróbáltattak.

Nézzük „vasútbarát” szemmel, milyen járművekkel utazhatunk! Már jó pár éve hazai vasútjainkon is lehetőség van arra, hogy drótszamarunkkal együtt vonatozgathassunk.

Első generációs felújított Bhv kocsik és hagyományos 100-as vezérlő: a lajosmizsei személyvonat
a Nyugatiban

300-as sorozatú „classic” BDt kocsi a Déliben

A kilencvenes évekre jószerivel megszűnt a hagyományos belföldi poggyász szállítás (az állomásokon nem láthatunk már ládákat, bicikliket, csirkeketreceket kézikocsira vagy elektromos targoncákra pakoló vasutasokat). Az első, kerékpárszállításra kialakított járműveket az eredetileg poggyásszállításra készült belföldi és nemzetközi forgalmú kocsikból építették át.

BDh kocsi a tárolón...

...és BDbh szerelvényben a Balatonnál

Ezek a típusok a D/Db/Ds tipusú belföldi, távolsági poggyászkocsik illetve a BDbhv/BDbh kerékpárszállító kocsik és a BDt/BDbt tipusú hagyományos ingavonati vezérlőkocsik. Ezen kocsik nagy részében kampókra akaszthatjuk biciklink első kerekét (ami nem mindig praktikus, főleg ha csomagokkal is meg van pakolva) a kampók magasságát elvileg állítani tudjuk, a hátsó kerék egy, a padlóra rögzített „V” vasba kerül. A vezérlőkocsik (és a „vakvezérlők”) általában a vonat elejére vagy a végére kerülnek, a többi tipus az átjárhatósága folytán a szerelvény akárhányadik kocsijaként is besorolható (ez időnként a felszállás előtt az állomás területén egy gyors bicajozásra késztethet egy hosszabb szerelvénynél). Egy személyes megjegyzés: Az ezeken a kocsitípusokon való utazás a legromantikusabb. Kicsit az amerikai filmekből ismerős tehervagonokon való utazás és valami „endékásbalkános” keveredés feelingje. Az ilyen járműveken utazni kisebb társaságban a legélvezetesebb, de ha netán egyedül megyünk, biztosak lehetünk benne, hogy „hobbi-társak” körébe kerülünk. A deszkapadlón hálózsákokra ülve előkerülnek a dobozos sörök és egyéb flaskák, és kellemes hangulat alakul ki még zsúfoltság esetén is. Nem elhanyagolható az sem, hogy itt még lehúzható ablakok vannak, ami a nagy nyári melegben még mindig jobb, mint egy nem működő légkondi, és vasútbarátként fotózás szempontjából is nagy előny. Még egy tipp: ha csoportosan vagyunk, egy valaki menjen fel előre valamelyik szélső kis ajtón, és belülről nyissa ki a nagy tolóajtót (hacsak a már eleve fenn levő bringás társaink már nem tették ezt meg – tényleg nagy az összetartás a bicajosok között).

A következő részben a korszerűsített vezérlők, a Hernyók és a halberstadti kocsicsalád kerül terítékre.

Kadocsa Gyula (a külön nem jelölt felvételek a szerző munkái)

Kulcsszavak: kerékpárszállítás | MÁV | poggyászkocsi | vezérlőkocs